július 17.
Netidők: not connected
Végleg offline-ná vált a rádióműsorunk, amely a napokban ünnepelte 13. születésnapját, és amely – szó szerinti és átvitt értelemben is – agyonvágott változatban mostanában hétfő éjjel, 11-től hallgatható az MR2 Petőfin.
Ha jól számolom, ötödik éve, 2003 óta tolom a szekeret együtt a műsor asztaltársaságával. A körülmények sosem voltak ideálisak. Néhány éve még a Rádió infrastruktúrája sem tette lehetővé, hogy széles sávon internetezzünk a műsor alatt, ezért betárcsázós kapcsolaton keresztül, hol helyi, hol hozott számítógépekkel, de megoldottuk, hogy az élő adás közben beszélgethessünk a hallgatókkal a chat.gyaloglo.hu Csüti Csati szobájában. Sőt, 2003 környékén rövid ideig élőben is közvetítettük az adást: volt egy lelkes operatőrünk, aki sétafikált körülöttünk a 2-es stúdióban, a felvétel pedig egy másik számítógépen keresztül, majdnem "élőben" került a netre. Kicsit ruleztünk, azt gondolom, legalábbis kevés másik rádióműsor mondhatja el magáról, hogy az interneten kvázi élőben tartotta a kapcsolatot a hallgatókkal.
A műsor annak idején csütörtök este 10 órától került adásba a Petőfin, természetesen élőben, és félóráig tartott. Mi is és rajongótáborunk is egyetértett abban, hogy ez az időtartam túl rövid volt, így éveken át könyörögtünk a Petőfinek, míg végül meghallgattattunk és egyórás lett a műsor. Ez úgy két éve történt, ha jól emlékszem, akkoriban alakult ki a mai nyolctagú asztaltársaság. Igaz, ekkor már rég nem közvetítettük videón a műsor felvételét, de az élő adás és a chat azért megvolt.
Aztán tavaly beütött a krach. Hatalomra került a Rádió jelenlegi vezetése, kirúgtak egy csomó embert és átszervezték a három adót. Eleinte úgy tűnt, hogy tök jól jövünk ki a dologból, az MR2 Petőfi új igazgatója biztosított minket, hogy nagyon jónak találja a műsort, számít ránk, és kiemelt szerepet szán nekünk az új struktúrában. 2007 áprilisában egy teljes hónapig abban a hitben éltünk, hogy a Petőfin minden nap lesz Netidők egy órában, élőben, valamikor a kora esti műsorsávban. Ezt nem a levegőből szoptuk, a jelenlegi főszerkesztő hitegetett minket ezzel, mi pedig elhittük, és nagy lelkesedéssel készültünk, hogy tematikus műsorokat fogunk készíteni mindenféle témában. Aztán amikor már lassan kezdett összeállni a nagyszabású műsor terve, ugyanez az ember közölte velünk, hogy hétfő éjjel 11-től, felvételről mehet a 20 perces Netidők úgy, hogy maximum 4 percet beszélhetünk egyhuzamban, utána bevágnak két zeneszámot, mert MR2 Nagyon Zene.
Nem kicsit törtünk össze. Mérlegelnünk kellett, hogy felrúgjuk ezt a "kedves embert" és visszük a műsort valahova máshova, vagy elfogadjuk ezt az ajánlatot. Tekintve, hogy nem volt "máshova", végül az utóbbi mellett döntöttünk. Persze voltak feltételeink: például hogy továbbra is felvehessük és elvihessük magunkkal az egyórást teljes adást, amelyből Janó vágja meg a hétfőn leadásra kerülő remixet.
Tulajdonképpen innentől meredeken zúgunk lefelé a lejtőn, már ami a lehetőségeinket illeti. Hihetetlen körülmények közé kerültünk: hétről-hétre arra mentünk be a stúdióba, hogy hol a mikrofonok hiányoztak, hol pedig az összekötő kábelek, néha a folyosóról kellett székeket behozni, mert nem volt elég. A hangmérnökök sem mindig voltak a helyzetük magaslatán és sajnos gyakran mi is elengedtük magunkat, az élő adás megkövetelte fegyelem már rég a múlté. A Rádió vezetése időről időre újabb szórakozást talált ki számunkra: piszkáltak minket a honlapunkért, aztán rendeletbe adták, hogy magázzuk egymást, mert a kimondottan fiatalokat megcélzó Nagyon Zene MR2-n mindenkinek magáznia kell a másikat. (Ezt Bódi Zoli hathatós segítségével sikerült kikerülnünk valahogy.)
Egy idő után elkezdtek "építkezni": új íróasztal, mindenféle műszaki berendezés költözött az amúgy is pici stúdióhelyiségbe, ahol addig is alig fért el nyolc ember, utána meg már pláne. Tulajdonképpen építettek egy stúdiót a stúdióban külön mikrofonnal, mini keverőpulttal, ilyesmi, aminek mi túl sok értelmét vagy hasznát nem láttuk, csak egyre kényelmetlenebb körülmények közé szorultunk.
Azzal, hogy a műsor felvételről kerül az éterbe, tulajdonképpen elveszítettük a kapcsolatot a hallgatókkal. Érdekes módon az MR2 átalakítása jót tett a műsor hallgatottságának, mindenféle hozzánk visszajutó felmérésekből úgy tűnik, hogy meglepően sokan hallgatják az Netidőket, ám a személyes kontaktus, a "dumálj bele a műsorba" lehetőség elveszett (nem mintha korábban olyan sokan éltek volna vele). Tekintve, hogy a számítógép még ott volt az asztalon, bementünk chatelni, de maximum arra futotta, hogy rövid szöveges üzenetekben összefoglaltam az aktuális témákat az egy-két felbukkanó törzsgárdatagnak.
Néhány hete bezárták a stúdiót, mondván átalakítják, hogy kényelmesebben lehessen használni, jobban odaférjünk az asztalhoz. Én a múlt héten szembesültem ennek eredményével: az extra íróasztal a duplájára nőtt, átkerült rá a számítógép, a monitor, minden. A központi asztalról még a mikrofonkapcsolókat is elvitték, így RP elvesztette azt a privilégiumát, hogy mint műsorvezető kapcsolja ki-be a mikrofont a szöveges blokkok és a szignál között – most már ezt is a technikai személyzet végzi, mégpedig karjelzést követve. (2008-at írunk, csak mellesleg jegyzem meg.) Ez még nem tántorított volna el minket, hogy megoldjuk a chatet, rögtön oda is ültem a külső asztalhoz, belőttük az odaszületett új mikrofont, azonban megdöbbenve kellett tapasztalnom, hogy valami jótét lélek gondosan levakarta a Java klienst a Rádió számítógépéről, sőt, a Java letöltési oldalakat központilag letiltották. Egyébként ez teljesen felesleges volt, mivel korlátozott felhasználóként amúgy sem volt telepítési jogunk a számítógépen.
Ennyi. Lezárult egy újabb korszak a műsor életében. Bezár a Csüti Csati szoba, nem chatelünk többet.
Magyar Rádió, 2008. Nagyon Zene.
Ti mit szóltok ehhez a gyalázathoz? Szerintetek mi lehetne a megoldás a dologra? mIRC-en keresztül csetelés, amihez se rendszergazda se Java se Flash Player nem szükséges? Én most ezt ajánlottam neki ott a blogján...jó megoldás lenne?
